Tudnival�k a csapatr�l

FIFA vil�granglista: 17
A sz�vets�g eln�ke: Kavabucsi Szaburo
Web: http://www.jfa.or.jp/
A sz�vets�g alap�t�sa: 1921
FIFA-tags�g: 1929 �ta

Eddigi szerepl�sek:
1998 csoportk�r
2002 nyolcadd�nt�

B�r a selejtez�ket k�nnyed�n megnyert�k, az�rt az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy Koreai K�zt�rsas�g �s Oman ellen egy-egy utols� pillanatban szerzett tal�lat kellett a h�rom pont begy�jt�s�hez. Hat m�rk�z�s�kb�l �t�t megnyertek, m�g Ir�n otthon�ban 2-1-re kikaptak. A v�logatott ezzel sorozatban harmadik alkalommal kvalifik�lta mag�t a vb-re, �s m�g 1998-ban felejthet� teljes�tm�nyt ny�jtottak, addig hazai p�ly�n m�r jobban szerepeltek. 2002-ben ugyanis egy nem t�l neh�z csoportb�l mentek tov�bb, hogy a nyolcadd�nt�ben kikapjanak a k�s�bbi bronz�rmes t�r�k�kt�l. Id�n Jap�nban mindenki minimum ilyen eredm�nyt v�r Zico csapat�t�l, b�r az ellenfeleket eln�zve ez egy�ltal�n nem lesz egyszer� feladat.

A csapat gerinc�t f�leg Eur�p�ban futballoz� j�t�kosok adj�k. Nakata, Nakamura �s Ono sok tapasztalattal rendelkezik, �s ismerve a jap�nok harciass�g�t, maximalizmus�t, bizton �ll�thatjuk, hogy az utols� percig k�zdeni fognak a gy�zelem�rt. Emellett a sorsol�s is egy kicsit nekik kedvezett, hiszen a legk�nnyebb ellenf�llel, Ausztr�li�val kezdenek, m�g az utols� csoportmeccset Braz�li�val j�tsz�k. J� esetben h�rom ponttal ind�thatnak teh�t, �s amennyiben a brazilok m�r tov�bbjutottak, k�nnyen elk�pzelhet�, nem er�ltetik meg magukat az �zsiai orsz�g ellen, ami �jabb h�rom pontot jelenthet Jap�n sz�m�ra.

A jap�n futball �kes bizony�t�ka annak, hogy megfelel� befektet�ssel, kell� szak�rtelemmel �s t�relemmel egy, a vil�g labdar�g�s�nak t�rk�p�n meglehet�sen a perif�ri�n l�v� orsz�gban is fel lehet �p�teni a sport�g alapjait, �s a v�logatottat a vil�g �lvonal�ba lehet vezetni.

2002-es vil�gbajnoks�g:

Vb-keret Philippe Troussier Csoportellenfelek, menetrend Orsz�gismertet� Nakat�t vinn� az Arsenal Jap�n - T�r�korsz�g 0-1 Jap�n - Tun�zia 2-0 Inamoto ingyen igazolhat� Jap�n - Oroszorsz�g 1-0 Csoda a semmib�l (Nyilasi Tibor �r�sa) Jap�n - Belgium 2-2 Mert b�r a jap�n labdar�g�sban a kiemelked�s lehet�s�ge m�r r�g�ta prognosztiz�lhat�, de eg�szen a kilencvenes �vekig nem t�rt�nt �rdemi el�rel�p�s, akkor azonban robban�sszer�en indult fejl�d�snek a sport�g az orsz�gban. Egy, a labdar�g�shoz hasonl� j�t�kot m�r Krisztus el�tt hatsz�z �vvel is ismertek Jap�nban, ennek a neve Kemari volt. A mai �rtelemben vett foci is kor�n k�zkedvelt lett az orsz�gban, hiszen egy angol tan�r 1874-ben mutatta meg a sport�gat az egyik iskol�ban, �s az egyetemeken gyorsan n�pszer�v� v�lt. Tanul�k hozt�k l�tre az orsz�gos sz�vets�get is 1921-ben, amely nyolc �vvel k�s�bb lett tagja a FIFA-nak. Abban az id�ben term�szetesen csak amat�r szinten �zt�k a labdar�g�st, �s els�sorban az olimpia volt az, amelyen nemzetk�zi sz�nt�ren is megmutatt�k magukat. Az 1936-os berlini �tkarik�s j�t�kokon hatalmas meglepet�sre 3-2-re legy�zt�k Sv�dorsz�got, �s b�r a k�vetkez� fordul�ban 8-0-s veres�get szenvedtek Olaszorsz�gt�l, az eredm�ny �gy is nagy sikernek sz�m�tott. Az 1938-as vil�gbajnoks�g selejtez�in is szerettek volna elindulni a jap�nok, de k�s�bb politikai okok miatt visszal�ptek, a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en pedig hasonl� indokb�l �t �vre kiz�rt�k �ket a FIFA-b�l. Visszaker�l�s�k ut�n az 1954-es v�b� selejtez�in Korea ellen szenvedtek veres�get, a sport�gnak igazi fellend�l�st az 1964-es toki�i olimpia hozott. Ezen a torn�n h�zigazdak�nt 3-2-re siker�lt megverni�k Argent�n�t, �s v�g�l Csehszlov�kia ellen estek ki. N�gy �vvel k�s�bb m�g nagyobb sikert �rtek el: Mexik�v�rosban bejutottak a legjobb nyolc k�z�, majd Franciaorsz�got legy�zve el�d�nt�t j�tszhattak a magyarokkal. Az itt elszenvedett 5-0-s veres�g ut�n a bronzmeccsen a h�zigazda Mexik� volt az ellenfel�k, �s a jap�noknak el�zetesen semmi es�lyt nem adtak - �m a torna g�lkir�lya, Kamamoto Kunisige vez�rlet�vel siker�lt nyerni�k. Nakata Hidetosi - a legismertebb Ekkor m�r h�rom �ve m�k�d�tt az orsz�gos bajnoks�g, m�g a Cs�sz�r-kupa m�r esztend�k �ta az egyik legfontosabb esem�nynek sz�m�tott Jap�nban (a d�nt�t mind a mai napig hagyom�nyosan janu�r elsej�n j�tssz�k), �m a sport�g tov�bbfejl�d�s�nek kultur�lis �s t�rsadalmi okai voltak. Jap�nban ugyanis mind�ssze egyetlen, eur�pai �rtelemben vett futballklub m�k�d�tt, a Yomiuri, a t�bbi egyes�let mind egy-egy nagyobb c�ghez, v�llalathoz k�t�d�tt, a j�t�kosok pedig ott futballoztak, ahol dolgoztak, term�szetesen a munka mellett v�gezt�k az edz�seket. Ha pedig valaki (lett l�gyen b�rmilyen tehets�ges) egy olyan c�ghez ker�lt, amelynek nem volt focicsapata, azzal v�get is �rt a futballkarierrje. A sport�g ir�ny�t�i is hamar bel�tt�k, hogy a tov�bbfejl�d�sre csak akkor van lehet�s�g, ha elind�tanak egy profibajnoks�got, �s ennek �rdek�ben 1988-ban l�trehoztak egy munkacsoportot, hogy a legapr�bb r�szletekig kidolgozza ennek megval�s�t�s�nak lehet�s�g�t. A J-League v�g�l 1993-ban indult el, t�z csapattal, majd ezt sz�p lassan 18-ra n�velt�k. Az els� �vekben t�bb vil�gszt�rt is szerz�dtettek: j�tszott Jap�nban p�lyafut�sa v�g�n Salvatore Schillaci, Zico, Gary Lineker, Careca vagy Pierre Littbarski is, ami biztos�totta, hogy a m�rk�z�sekre sokan legyenek k�v�ncsiak. Id�vel azt�n egyre t�bb jap�n focista kapott helyet a csapatokban, feln�ttek azok a fiatalok, akik Zic��k hat�s�ra kezdtek el futballozni, �s b�r m�g ma is tal�lhatunk k�lf�ldieket a jap�n klubokban, a legnagyobb szt�rok m�r a hazai futballist�k. A v�logatottnak kis h�j�n m�r az 1994-es v�b�re is siker�lt kijutnia, �m az utols� selejtez� m�rk�z�s utols� perc�ben Irak kiegyenl�tett, �gy a jap�nok lecs�sztak a vil�gbajnoki szerepl�sr�l. Az 1998-as mondi�lon viszont m�r jelen voltak, �s b�r Argent�n�t�l, Horv�torsz�gt�l �s Jamaic�t�l is egyg�los veres�get szenvedtek, j� benyom�st tettek. Az�ta nemzetk�zi szinten is �rtek el figyelemre m�lt� eredm�nyeket (ez�st�rem az 1999-es junior-vil�gbajnoks�gon �s a tavalyi Konf�der�ci�s-kup�n.