G�R�GORSZ�G A csapat Otto Rehagel Traianos Dellas Vassilios Tsiartas Stylianos Giannakopoulos G�r�g �r�m A csapat meze Csapatprofil L�tfontoss�g� zaragozai gy�zelem Amikor a g�r�g v�logatott Zaragoz�ba utazott j�niusban, hogy s�r�l�sekt�l megtizedelve �sszecsapjon a spanyol nemzeti tizeneggyel, m�g k�zd�ttek Ukrajn�val a p�tselejtez�s hely�rt. Kilencven perccel k�s�bb 1-0-ra legy�zt�k a spanyolokat, �s egy csap�sra megv�ltoztak az es�lyek. Hat�sos teljes�tm�n A teljes�tm�ny, amit t�mad�sban ny�jtottak hat�sosabb volt, mint a komolyabb er�kb�l �ll� Spanyolorsz�g �s Ukrajna, akik Raul Gonzalezzel �s Sevcsenk�val t�madtak. A csapat erk�lcsi ereje �s komoly elhat�roz�sa voltak azok a t�nyez�k, amelyek a portug�l Eb-re val� kijut�shoz vezetett. Nagyon fontos volt tov�bb� a n�met edz�, Otto Rehhagel taktik�ja. Sikeres kapus A kapuban l�nyeges szerepet bet�lt� Antonios Nikopolidis sz�m�ra fontos volt a Bajnokok Lig�j�ban a Panathinaikosszal szerzett tapasztalatok. El�tte a v�delem magabiztosan �llt helyt, amelyet Rehhagel kezdetben 4-4-2-es taktik�val �ll�tott ki, majd a kritikus spanyolorsz�gi l�togat�sra egy 5-4-1-es s�pr�get�s fel�ll�sban k�ldte harcba csapat�t, amelyb�l k�nnyed�n fejl�dtek fel 3-4-3-ba j�t�kosai. �temberes lehet�s�g Ebben a form�ci�ban, melyben Dellas volt a s�pr�get� Seitaridisszel, Venetidisszel �s Fyssasszal egyvonalban. Zagorakis vagy Basinas adott t�maszt�kot a v�delemnek a k�z�pp�ly�r�l, remek munk�t v�gezve a selejtez�m�rk�z�seken, jelent�s nyom�st gyakorolva az ellenfelekre. A sz�lek Giannakopoulos - a spanyolok elleni gy�ztes g�l szerz�je - fel�gyelte a jobboldalt, t�mogatva a taktika miatt egyed�l hagyott csat�rt a baloldalon j�tsz� Lakisszal egy�tt. T�mad�si form�ci�k Nikolaidis �s Charisteas voltak az els� jel�ltek a csat�rposztra, mindketten fontos g�lokat szerezve a sorozatban. Azt�n Nikolaidis kegyvesztett� v�lt, �gy Vryzas vagy Charisteas v�ltak es�lyess� az egyetlen csat�rposztra. Ut�bbi v�ltotta egy�bk�nt el�bbit az ukr�nok elleni m�rk�z�sen �s szerzett gy�ztes g�lt a 86. percben. Taktikai rugalmass�g Rehhagel v�laszt�sai bizony�tott�k, hogy a mester hitt j�t�kosainak rugalmass�g�ban, mind taktikai, mind a p�ly�n elfoglalt posztokat tekintve. Bosszant� rekord G�r�gorsz�g feladata most, hogy megmutassa, alkalmas tartani legjobb form�j�t, ak�r a legmagasabb szinten is, hiszen m�g nem nyertek m�rk�z�st fontos torna d�nt�j�ben. Legut�bb 1980-ban jutottak ki az Eur�pa-bajnoks�gra - ahol a k�s�bbi gy�ztes Nyugat-N�metorsz�ggal j�tszottak d�ntetlent, de elvesz�tett�k tov�bbi k�t m�rk�z�s�ket -, vb-re pedig 1994-ben, de Amerik�ban h�romszor is veres�get szenvedtek. Az �ton A g�r�g klubok eur�pai - otthon�ban legy�zhetetlen, idegenben gyeng�lked� - form�ja nem ragadt �t a v�logatottra. �s az az egyenletes teljes�tm�ny, amire az eg�sz sorozat alatt k�pes volt a v�logatott, jelentette a lelkesed�s legfontosabb pr�b�j�t. A kapit�ny: Otto Rehhagel J�t�kos karrier J�t�kosk�nt a Hertha BSC �s az 1. FC Kaiserslautern alkalmaz�s�ban �llt az 1960-as �s az 1970-es �vek elej�n, m�g edz�k�nt a Kickers Offenbach-n�l kezdett 1974-ben. Els� szezonj�ban a nyolcadik helyre vez�nyelte csapat�t a Bundeslig�ban, �m 1975-ben t�vozott a csapatt�l. Kevesebb, mint h�rom h�napot t�lt�tt a Werder Bremenn�l, ahol k�s�bb nevet szerzett mag�nak, majd gondjaiba vette a Borussia Dortmundot az 1976-77-es szezonra. A Borussi�t az Armenia Bielefeld �s a Fortuna D�sseldorf k�vette, ut�bbival megynerte a N�met Kup�t 1979-80-ban. Ezut�n 1981-ben elv�llalta m�sodik szezonj�t Br�m�ban, ahol v�g�l 14 �vig uralkodott. Otto kir�ly - ahogy Br�m�ban h�vt�k - a Bundesliga egyik meghat�roz� klubj�v� tette a Werdert, megnyerve 1986-87-ben a bajnoki c�met, azok ut�n, hogy kor�bban h�romszor is a dobog�n v�gzett csapat�val. De a sikerek tov�bb folytat�dtak: 1990-91-ben N�met Kup�t, 1991-92-ben KEK-et, 1992-93-ban bajnoki c�met, 1993-94-ben �jabb N�met Kup�t nyert. A p�ratlan sorozatot a Bayern M�nchen �ll�totta meg, leigazolva Rehhagelt a kispadra. V�g�l elbocs�tott�k a Bayernt�l, amely klubot az UEFA-kupa d�nt�j�be vez�nyelte, melyet a csapat meg is nyert. Ezut�n volt klubja k�vetkezett, a Kaiserslautern, amellyel bossz�t �llt a Bayernen, megnyerve a bajorok el�tt a bajnoks�got, majd 2000 okt�ber�ben otthagyta az egyes�letet. A k�vetkez� �v augusztus�ban �lt le a g�r�g kispadra, amely ekkor m�r elbukott a vb-selejtez�k�n. Egy�bk�nt ez volt az els� munk�ja a n�met szakembernek N�metorsz�gon k�v�l. A kezd�s borzaszt�ra siker�lt, egy 5-1-es veres�g Finnorsz�g ellen, de az Anglia elleni 2-2-es d�ntetlen azonban m�r bizakod�ssal t�lthette el. A 2002 b�ztat� bar�ts�gos m�rk�z�sekkel indult, de a 2004-es selejtez�k balj�san kezd�dtek: veres�g Spanyolorsz�g �s Ukrajna ellen. De 2003-ban mindk�t csapatnak visszav�gtak, �s ez volt a kulcsa G�r�gorsz�g tov�bbjut�s�nak.               Akik a selejtez�k�n j�tszottak Kapusok V�d�k K�z�pp�ly�sok Csat�rok Konstantinos Chalkias Theofanis Katergiannakis Antonios Nikopolidis Paraskevas Antzas Nikolaos Dabizas Traianos Dellas Panagiotis Fyssas Giannis Goumas Mihalis Kapsis Sotirios Kyrgiakos Christos Patsatzoglou Giourkas Seitaridis Stylianos Venetidis Angelos Basinas Giorgios Georgiadis Stylianos Giannakopoulos Pantelis Kafes Giorgios Karagounis Konstantinos Katsouranis Pantelis Konstantinidis Vassilios Lakis Nikolaos Ntampizas Vassilios Tsiartas Theodoros Zagorakis Ioannis Amanatidis Angelos Charisteas Lampros Choutos Themistoklis Nikolaidis Zisis Vryzas A d�nt� programja D�tum Helysz�n   Ellenf�l J�nius 12. Porto 2-1 Portug�lia J�nius 16. Porto 1-1 Spanyolorsz�g J�nius 20. Faro-Loul� 1-2 Oroszorsz�g J�nius 25. Lisszabon 1-0 Franciaorsz�g (negyedd�nt�) J�lius 01. Porto 0-0 hossz. 1-0 Csehorsz�g (el�d�nt�) J�lius 4. Lisszabon 1-0 Portug�lia (d�nt�)